Emlékszünk még a Sargentini-jelentésre? Elfogadták, megszavazták a hazánkkal szembeni eljárás megkezdését, ám négy év alatt szinte semmi nem történt. Most azonban, valószínűleg nem véletlenül éppen a jogállamisági mechanizmus problémáinak döntése előtt komoly politikai üzenet lesz ez az EB irányába.
Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.
Négy év elteltével ismét Magyarországról készült, átfogó jelentés elfogadására készül az Európai Parlament: a képviselők szerdán a plenáris ülésen vitáznak, majd csütörtökön szavaznak Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstervezetéről. A francia zöldpárti EP-képviselő Judith Sargentini visszavonulása után vette át a feladatot, és bár a hetes cikkely szerinti eljárás 2018-as megindítása óta sok előrelépés nem történt, az mindenképpen jelzésértékű, hogy az Európai Parlament ismét szavaz a magyar jogállamiságról, ráadásul éppen akkor, akkor amikor kőkemény tárgyalások folynak Magyarország és az Európai Bizottság között az uniós pénzekért.
Az anyagban azt a 12 területet vették végig, melyekben a Sargentini-jelentés elmarasztalta Magyarországot, ez alapján pedig lényegében
a magyar demokrácia állapota még rosszabbá vált.
Az EP-képviselők a sajtóközlemény szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepel
- alkotmányos és választási rendszer működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- a magánélet és adatvédelem;
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
- a tudományos szabadság;
- vallásszabadság;
- gyülekezési szabadság;
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; valamint
- gazdasági és szociális jogok állapota.
Az anyagban többek között kitérnek a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Előkerül a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomás, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező vélemények és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetése.
További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!